Bloggerinterjú – inzulinrezisztensvagyok.hu Bettivel

Bölcsészlányka vagyok a javából, hülyén öltözöm és egy csomó mindenre rá tudok csodálkozni. És szeretek olvasni. Mindegy, hogy könyvből, kindle-ön vagy a gép előtt ücsörögve, könyvet vagy a zinternetet, de olvasgatni mindig jó. És mivel szeretek a gépnél is olvasni, kattintok lelkesen egyik oldalról a másikra. Így jutottam el egyszer valahogy az inzulinrezisztensvagyok.hu-ra is, aztán ottragadtam. Az interjúból megtudhatod, miért is (egy óvatos sugallat: mert Betti egy határozottan értelmes és szimpatikus nő):

Hogy jöttél rá, hogy IR-ed van?

Sok indokolatlan rosszullétem és állandó fáradtságom mellett néhány plusz kiló is felszaladt, amit az inzulinrezisztenca kiderülése előtti mozgásszegény életmódomnak és a sok-sok zacskó tejfölös chipsnek tudtam be. A fáradtságot pedig azzal magyaráztam, hogy szörnyen lusta és alacsony teljesítő képességű vagyok. Mivel ezeknek a tüneteknek egyike sem volt korábban jellemző rám, így elkezdtünk kutakodni és az egyik vérvételnél nem csupán cukrot néztek (ami nekem mindig is jó volt), hanem inzulint is. inzulinrezisztensvagyok

 

Neked kellett utánajárnod vagy elsőre jó irányba küldött a doki?

Igazából azzal bocsájtott utamra az orvos, hogy kezdjek el diétázni – napi 160gr és heti 3 vagy 4 alkalommal legalább 40 perc kardio mozgást végezzek. Korábban soha nem kellett professzionális szinten foglalkoznom azzal, hogy milyen sportot végzek – sziklát és falat másztam, bicajoztam, táncoltam – és annak milyen élettani hatása van rám nézve, csináltam amihez kedvem volt és ahol jó társaságra találtam. Amikor megtudtam miből is áll a kardio mozgás – gyaloglás, séta, futás első körben – egyáltalán nem vettem komolyan az orvos utasításait. Végül egy barátnőm tanácsára részt vettem Ir-eseknek szóló életmód tanácsadáson, dietetikus felügyelete alatt tanultam meg a diéta csínját-bínját és a sportolást is komolyan vettem végre abban a formában ahogy nekünk a legjobb: pulzuskontrollal.

 

Mi volt a legnagyobb változás az életedben, miután megtudtad, hogy IR-es vagy?

Hogy rengeteg időt kellett a témával (és persze saját magammal) foglalkoznom miatta. Teljesen át kellett szerveznem az életem, semmi nem mehetett a megszokott kerékvágásban. Sokszor éreztem teljesen kilátástalannak a helyzetet.

 

Min volt a legkönnyebb és min a legnehezebb változtatni?

Talán a diéta betartása volt a legkönnyebb – amikor már tisztán láttam a szabályokat, viszont a meghatározott időközönkénti evésre be kellett állítanom az IPademen figyelmeztetéseket, mert ha belemerülök valamibe, akkor teljesen elveszítem az időérzékem. A sport sokáig untatott. A mai napig legnagyobb kihívást az időm megszervezése jelenti. Ebben is az, hogy megengedjem magamnak a pihenést a feltöltődés idejét is. Ezért nagyon sokat tesztelem azokat a hatékonysági tippeket, amikkel találkozom. A lelki rész is kemény dió. Állandóan foglalkozom vele.

 

Letöltöttem az ebook-odat és nagyon hasznosnak találtam – tetszett, hogy nem csak a “hivatalos” pilléreket hangsúlyozod (diéta, sport, doki, lélek), hanem ezeket kicsit szétszedve részletezed. Hogy jutottál el arra, hogy ezek is fontosak? Sok időbe telt? Én már száz éve IR-es vagyok és akkoriban leginkább a diéta-sport-gyógyszer szentháromságot ajánlgatták és szerintem hónapokkal előbb produkáltam volna javulást, ha nem magamtól kell rájönnöm, hogy mennyi egyéb is fontos a gyógyuláshoz. Te hogy jutottál el odáig, hogy ezek fontosak?

Szerencsére nagyon hamar rádöbbentem, hogy az IR életmód nem összeegyeztethető a korábbi életvitelemmel és lelki magatartásommal. Már az első edzések előtt el kellett döntenem, hogy mi az ami biztosan lemorzsolódik a mindennapjaimból – például az akkori szerelem vállalkozásom az Élményfestők munka mellett már egyáltalán nem fértek bele az életembe, így abban a formában, ahogy akkor csináltam el is kellett búcsúznom tőle. Még az alapos átgondolás ellenére is sok tanulnivalóba ütköztem az új életmódom megtanulása során. Ezekből született végül a 7 pillérről szóló e-bookom, amiben kiemeltem az időgazdálkodás és az önszeretet fontosságát, mert ha ezeket nem tartjuk szem előtt a javulás sem lesz tartós.

(kukkantsatok bele, én is megtettem és nagyon tetszett! Jobban, mint bármelyik magyar nyelvű egyéb kiadvány – Noémi)

 

Változtattál valamit a sportolási szokásaidon is? Lett új kedvec sportod vagy esetleg máskor edzel, mert az IR miatt úgy kényelmesebb, könnyebb?

Eleinte – több, mint egy évig csak az inzulinrezisztencia miatt előírt kardio edzések töltötték ki az erre szánt időmet. Most új sportokat és mozgásformákat is tervezek kipróbálni. Sokat edzek otthon Rubint Réka 2008-as edzéseire pulzuskontrollal és pulzuskontrollal gyaloglok hétközben a városban, hétvégén pedig kirándulás formájában edzünk közösen a párommal.

 

És az állandó nagyon fontos kérdés: mi a legkedvesebb IR-kompatibilis ételed és miért?

A reggelire fogyasztott zabpehely a legkedvesebb, mert szinte azonnal kész és biztosan benne van minden, ami szükséges.

Betti aka inzulinrezisztensvagyok.hu

facebook.com/inzulinrezisztensvagyok

 

Pin on PinterestShare on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInShare on Tumblr